Translate

2016. január 23., szombat

A HUN BIRODALOM

Hun szó kínai eredetű, jelentése barbár. A feltételezések szerint a Hsziungnuk (Hiungnuk) leszármazottai, akik 500 éven uralták a Közép-Ázsia keleti területeit.
A Hun birodalmat létrehozó népesség Kína északi határainál, a Tien-san és az Altáj területén egykor létezett Hiungnu (vagy mai kínai kiejtés szerint Hsziungnu) birodalom nyugat felé elvándorló lakossága, kiegészülve az Európáig tartó út közben talált, főleg Iráni népekkel (Vuszuk, Szakák, Alánok), valamint Gótokkal.  
A Hsziungnuk állandó harcban álltak a Kínai birodalommal, mely a nagy fal felépítéséhez vezetett. A Hsziungnuk legyőzése után két részre bomlott a törzsszövetség. A nyugati ágból származnak a Magyarok.
(A Hunok eredete nem bízonyított a történészek szerint. Úgy gondolják különböző Ázsai népekből jött létre, melynek eredménye egy genetikai mix, egy sokszínű etnikum és kultúra)..

Az első ismert szállásterületük a K-Ázsiai Tokharisztán volt. Tokharisztánban 456-ban a Heftal- dinasztia került hatalomra., amiről a terület lakóit Heftalitáknak neveztek.  A második nagyobb szállásterületüket az északi törszek a Volga mellékén alakították ki.


A Hunok kilépve Közép-Ázsiából elindítva egy migrációs folyamatott. A Kínaiak által Hiungnunak nevezett nép sorban hóditotta meg a környező, főleg Török és Mongol népeket. A Heftaliták szállásterületét ért Türk támadás után elindultak India irányába.
Elfoglalták az északnyugati területeket, majd behatoltak Iránba, Kihasználték a Gupta birodalom belső gyengeségeit és megszállták közép Indiát.
A negyedik században elkezdődött hódítási folyamat kövretkeztében érkeztek Európába. 375-ben Balambér vezetésével átlépték a Volgát és az egész Kelet-Európai övezetett az uralmuk alá vonták.  A Hunok jelentős destabilizációt okoztak a barbároknak, hogy elfoglalták,  lokalizálták a közép és a  Kelet.Európai térségeket.
A Hunok a Duna folyó mellékén telepedtek le. Eleinte baráti viszonyban voltak a Római birodalommal segítve a Germán népek elleni háborúkban.
Attila hatalomra kerülése után a Hun birodalom jelentősen megerősödött és a Hunok a Nyugat Római birodalom ellen fordultak, mely 451-ben a Catalaunumi csatához vezetett. A Hunok 452-ben betörtek Itáliába és Róma ellen vonultak. Nagy Leó pápa elérte, hogy a Hunok mekiméljék Róma városát és békét kötött. 453-ban Attila meghalt a halála megíndította a Hun birodalom felbomlását.
 A fiainak az örökségért folyó viszálykodása meggyengítette a birodalmat. A küzdelemből  Ellák került ki győztesen, de a hatalmát nem megszilárdítani. Sorra támadtak ellene a legyőzött és megadóztatott népek, ami a Hunok legyőzésével zárult a Nedaói csatában.
Az ötközet után a mai Ukrán és Délorosz sztyeppéken telepedtek le.  A VII. század elsü éveiben a Fekete-tenger északi sészén volt a Hunok utolsó állama, ezután "eltűntek"?...
A területen kialakult Onogur törzszsövetségben a Hunok és a Magyarok is részt vettek. Az uralkodói Attilától és utódaitól származtak.


Európai Hun birodalom
Nemcsak a mondáink "Hunor és Magor" őrízték meg a Hun rokonság emlékezetét. Anonymus a 13. század elején már Attila leszármazottjának tartotta álmost és Árpádot. A Székelyekről azt írta a Magyarokhoz csatlakozásuk előtt "Attila király népe voltak". Kézai Simon a 13. század végén a Magyar népet a Hunokkal rokonította. A Magyar történetírók évszázadokon át Attilát és a Hunokat a Magyarság őseinek  tekintették.

A Hun- Magyar rokonság támogatói:
László Gyula
Dümmert Dezső
Balás Gábor


A HUN-MAGYAR NYELVI AZONOSSÁGOT BIZONYÍTÓ SZAVAK:

  Kéz = kézi; szem = szöm; orr = ore; száj = szá(h); vér = veri; öcs = ecse; vörös = verisi; sárga = sarakh; zöld = zezild; szag = szagu; víz = vezi; tenger = tengir, tenger; tó = tava; dél = dele, déli = déli; kutya = kutha; hal = kala; sas = sas; sáska = sasaka; légy = ledzsi; béka = béka; bagoly = bagialu; alom = alun; alma = alma; árpa = árpa; fa = va, fo; tű = tövi; fű = fövi; virág = virág; sás = sás; moha = muha; teremni = termin; kő = kevi; jég = jéj; hó = hava; szél = szele; só = sava; üveg = ivej; kút = kutu; por = poura; sár = sár; hon, otthon = hom; út = utu; kapu = kapu; vár = vara; had(sereg) = had; szó = szava; tor = tor; kopasz, tar = tar; vásár = vásár; tél = teile; téli = teili; fegyver = pegüveri; tudás = tued; (eszköz = szer; kard = szurr) tőr = tir; sarló = sarlagh; íjhúr, ideg = itekh; tegez = tegiz; balta = balta; sisak = sisak; tükör = tiker; üst = hüsti; sátor = satur; (piramis = gúla) bor = bor; sör = ser; (tojás = moni; vö. tikmony) élő = eleved; ásó = asava; tér = teiri; lyuk = liku; szám = szán; ész = esze; kicsi = kücsü; lassú = lasta, lastu, lathag; eszes, okos = eszisi; be = béh, béj; messze = mete; ki = kütu; ma = ma, bima; mi? = mi; ki? = ki; miért = mirelti; kiért = kirelti; hol = hol; hová = howrá; hány = kháni; nem = nen; -on, -en, -ön = hen; -ban, -ben = ben; -ba, -be = be; -ra, -re, reá = wra; -ért, vkiért, vmiért = irente (vö. iránta); tenni = tün; tudni, ismerni = tondin; járni = járin; be = bé; át = alta ( vö. pl. általmenni); szét = szeit; rá = wra;


Irodalom:


Aradi Éva:  A hunok Indiában, A heftaliták története, Hun-idea Kiadó, Budapest, 2005
Cséji László Koppány:  A hunok történelme és utódnépei, Napkút Kiadó, Budapest, 2004.
Marácz L., Obrusánszky B. szerk. (2009): A hunok öröksége. Hun Idea Kiadó, Budapest 
Orbusánszky Borbála:   
A hunok kultúrtörténete: Fehérvár, a déli hunok fővárosa, Magyar tankönyv, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Kerepes, 2006, 
A hun kutatás újabb eredményei Kínában, in: A 75 éves Erdélyi István köszöntése: régészet, történelem, nyelvészet, Magyar Tudomány a Világban Alapítvány, Göd, 2006.
Thompson, E. A.: A hunok. Szukits 2003
Zagd Batszajhan: A hun népek története, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Kerepes, 2006

 http://www.nimrod-mohacs.hu/content/1000-hun-magyar-testv%C3%A9ris%C3%A9g-%C3%A9s-azonoss%C3%A1g-leg%C3%BAjabb-nyelvi-bizony%C3%ADt%C3%A9kai

2016. január 17., vasárnap

ŐSI MAGYAR SZAVAK NYOMÁBAN: NYOM -- MONY – TIKMONY

 

A  „tikmony” összetett ősi szó, mely egyes mai Magyar nyelvjárási területeken ma is használatos. A szó jelentése „ tyúktojás”, melyben a „tik” mai módosulata a tyúk , míg a „mony” szó tojás.

„ Az Uráli, Finnugor nyelvtudomány szerint a „mony” szó Uráli eredetű, melynek eredeti jelentése „tojás” a későbbiekben a szóból kialakult a „here” jelentés is. Ez a szó halálához vezetett és helyette a tojás szót kezdték használni, melyet a „tojik” szóból képeztek.
A „tojás” jelentést megőrizte a Finn, Észt, Lapp, Mari, Manysi (Szoszvai dialektus) az Enyec, Nganaszan, Kaman és a Kojbál nyelvek.”
www.nyest.hu/hirek/mi-az-a-mony
mony.szojelentese.com.
Mint tudjuk a nyelvtudomány és elsősorban a Finnugor nyelvészet nem minden esetben ad helyes magyarázatott a szavak eredetére. A tojás a Proto-Indoeurópaiban: „n2öwyóm” /”öw(ij)om”, az Old Armenian nyelvben: „ðnʟ(ju)”, a Tatár nyelvben (Beregszászi): „mony/muno, 

a Kaliforniai Proto-Sierra nyelvben: "h’on.u" (tojás „trace eggs), A Plains Miwok és a Yokuts nyelvekben: „hon” (tojás)…….
A  nyelvészek a „tikmony” szó esetében a „tyúktojás” mai jelentésére építik fel a teóriát, melyben a „mony” szó eredetét az Uráli nyelvekbe vezeti vissza. Ebben az esetben a tojás szó elődjét a tojik, tojni ” igében keresték, melynek egyik jelentése lehet a „szül” vagyis „nyomja, kinyomja, tolja” a tojást vagy egy gyereket.
A „nyom” szó azonos formában már az Ómagyar nyelvben is létezett. Az Ősmagyarban: „namu” (benyomódik). Hasonló formája a Dravida nyelvben: „namu” ( benyomódik), „amu” (nyomódik), a Chagatáj nyelvben: „jom”, a Török nyelvben: „ jum” (kezet benyomni), a Proto-Indoeurópai nyelvben: „ ana dö” 

(nyomni, „to push”), a Kaliforniai Mutsun nyelvben: „nimi”( ütni, csapni „strike”) volt….
A „mony” szóban az „m”  és az „ny” valamikor még az időszámításunk előtt helyett cserélt és a szó kialakulását, eredetét a mai „nyom” szóban kell keresnünk.
 A „nyom” szónak szexuális meghatározásai is voltak, vannak pl. „tolja”, „nyomja” a nőt, vagy „kinyomja”, „szüli” a gyereket. Eredeti ősi jelentése „tojik”, „tojni”,”szülni”…

Összegzésképp a Magyar nyelvben az eredeti meghatározása a szónak:
„Tikmony”= a tyúknyom” a tyúk „nyom”, fog „tojni” (szülni)  egy tojást.

 nyom-1.szojelentese.com

 http://indo-european.info/pokorny-etymological-dictionary/whnjs.htm
http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/burrow/
 http://www.academia.edu/18245731/Uralisches_Etymologisches_Woerterbuch_by_R%C3%A9dei_K%C3%A1roly
 http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/03/a-kaliforniai-penutian-nyelvek.html